A pedagógiai terv megalkotásánál figyelembe vettük a társadalmi és oktatáspolitikai elvárásokat, a komplex személyiségfejlesztést, az érvényesüléshez szükséges kompetenciák erősítését, az egész életen át tartó tanulás igényének és gyakorlatának kialakítását, a továbbtanulási célokat, a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Egy olyan, mindenre kiterjedő, a testi-lelki-szellemi fejlődést elősegítő intézményrendszer megalkotását célozzuk meg, melyben a szakmaiság mellett az erkölcsi nevelésre is nagy hangsúlyt helyezünk
A tanulás mellett kiemelt figyelmet kap a diákjaink egyéni képességfejlesztése, mely a jövőre mutatóan a továbbtanulást és későbbi életük megalapozását segíti, valamint a családból hozott értékek megőrzését szolgálja.
- Szociális funkciók: Az életkori sajátosságok megfelelő lakhatási, bentlakásos, szabadidő eltöltési tevékenységek biztosítása, valamint a színvonalas egészségügyi feltételrendszer megteremtése;
- Szocializációs funkciók: A közvetett nevelői hatásrendszer működtetésével a személyiséget formáló pedagógiai környezet biztosítása. Az önálló életkezdet támogatása és a felnőtt társadalomba való beintegrálódás elősegítése;
- Életmód funkciók: Az egészséges életmód és az azt meghatározó tényezők, cselekvési minták, lehetőségek maximalizálásának elérése és a mindennapi életbe való beépítése, belső motivációvá tétele;
- Hiánypótló funkciók: Az esélykülönbségek mérséklése, folyamatos tanulási korrekció az iskola és az élet egyéb színterein. A nehezen tanuló gyermekek képességfejlesztése és felzárkóztatása;
- Tehetséggondozó funkció: A kiemelkedő képességű tanulók tehetségének gondozása, továbbfejlesztése
- Pályaorientációs funkció: A továbbtanulás biztosítása, folyamatos önismeret és személyiségfejlesztés.
- Mindenkinek joga van a tanuláshoz, mely a tanuló egyéni felelőssége és alapvető kötelessége önmagával szemben;
- A mindennapi iskolai felkészülés feltételeinek biztosítása;
- Az iskolai követelményrendszerének figyelembe vétele;
- Az egyéni adottságok és igények figyelembe vétele;
- A tanulók eredményeinek és képességeinek figyelembe vétele;
- Az önálló tanulás elsajátítása;
- A tanulók fejlődését értelmi és érzelmi úton is biztosítani kell;
- Figyelni kell, az esetleges lelki problémák megjelenésének jeleire és a kompetenciánkhoz mérten feltárni és kezelni azokat (beszélgetések, feszültség oldó gyakorlatok…stb.);
- A fokozott teljesítménykényszer miatti kimerülés veszélyére is figyelni kell;
- Fontos az önállóságra nevelés;
- Önismeret és személyiségfejlődés biztosítása (csak az fejlődhet igazán, aki megismeri önmagát és tágítja határait);
- Az érzelmi indulatok levezetésének feltárása;
- A belső harmónia megteremtésére való ösztönzés;
- Együttműködő képesség kialakítása;
- Az egész életen át tartó tanulás igényének kialakítása;
- Az egészséges életmóddal összefüggő tevékenységek biztosítása;
- A környezeti értékek megóvására fel kell hívni a fiatalok figyelmét;
- Egyéni foglalkozás: Az iskolai kereteken kívül történő tananyag feldolgozása, amely hiánypótlást, vagy tehetséggondozást is jelenthet. Egy tanár (szaktanár) külön foglalkozik egy gyermekkel, így nagy hatékonyságú a munka.;
- Egyéni fejlesztés: Tanórai kereteken kívüli foglalkozás, amelynek célja a képesség-területek fejlesztése. Ütemterve mindig egyénre szabott és az elmaradás megszüntetésére irányul;
- Korrepetálás: A tananyag újbóli feldolgozása, más szemszögből történő áttekintése. Akinek problémás az aktuális tantárgy megtanulása, ezzel a módszerrel megkönnyíthetjük a feladatát, valamint a sporttevékenység miatti hiányzások okán is javallott;
- Csoportfoglalkozások: A kollégiumi csoportvezető tanár irányítja a foglalkozásokat, melyek heti rendszerességgel történnek és mindig egy aktuális téma köré épülnek fel;
- Minden tanuló tehetséges valamiben;
- A képességek feltárása és fejlesztése;
- A motivációs környezet biztosítása, a kiemelkedő eredmények megteremtése érdekében;
- Az önfejlesztési igény kialakítása;
- A sokszínű ingergazda környezet megteremtése;
- Fontos a segítő pedagógus szerepvállalása.