Soós Ivett, a Nemzeti Kézilabda Akadémia humánkineziológusa szerint a sporttudományos és egészségügyi csoport munkatársai a tesztek után korábban is rövid időn belül elkészítették az kiértékeléseket, a tájékoztatás módja azonban idén egy kicsit módosult:
„A visszacsatolás változott, igyekszünk nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy az edzőkkel személyesen beszéljük meg a teszteredményekkel kapcsolatos észrevételeket, tendenciákat. A kiértékelések egy táblázatban szerepelnek, és a különböző színekkel jelölt értékekből következtethetünk a jó, a közepes vagy az átlag alattinak számító adatokra. Ez alapján világosan látható, mely területre kell fókuszálni a jövőben.”
A különböző gyakorlatok – fekvőtámasz, bokamobilitás-teszt, sprint, irányváltoztatás, hajlítóizomcsoportot mérő vagy állóképességi teszt – után kapott adatok sok fontos információt szolgáltatnak a szakembereknek.
„Az eredmények kiértékelésénél korosztályokra és nemekre vonatkozó normativ adatokat használunk. A mostani eredmények alapján arra is következtethetnek az erőnléti edzők, hogy a sportolók milyen lelkiismeretesen végezték el a nyárra előírt erőnléti programot. A gyógytornászok számára is iránymutatóak a mért eredmények, hiszen egy esetleges sérülés rehabilitációja során látják, hogy az adott játékost milyen szintre kell visszahozniuk – összegzett honlapunknak Soós Ivett.
Hajdu János, a NEKA sportszakmai vezetője szerint az összehasonlító mérések alapján egyértelműen látszik kézilabdázóink fejlődése:
„A tesztek segítségével felmérhető a sportolóink aktuális fizikai és kondicionális állapota, és ezek az értékek reális alapot adnak a tervezéshez. Az edzők ezek alapján állítják össze a játékosok, egyes csoportok vagy az egész csapat kondicionális fejlesztési tervét. Fontos a felmérések napi munkában való felhasználása is, ami azt jelenti, hogy az esetleges gyengeségeket fejleszteni tudjuk, a problémákat kijavítjuk, a jó dolgokat pedig megtartjuk. Az évente azonos időszakban elvégzett mérésekből számunkra egyértelműen látszik a fejlődés, egyben a prevenció területén is nagy segítséget nyújtanak.”
Kopornyik Zsolt, a NEKA edzője is több dologra hívta fel a figyelmet.
„Számomra leginkább az új fiúkról kapott értékek fontosak, hiszen a terhelhetőség szempontjából ezek lényeges információk, illetve látjuk, hogy a kondicionális képességfejlesztés során milyen paramétereket kell figyelembe vennünk. Van olyan növendékünk, akinek a két láb hajlítóizma között olyan mértékű különbség van, hogy a sérülésveszélyre való tekintettel ügyelnünk kell a terhelhetőségére. Ugyanakkor azt is látjuk, kinek milyen a hidratációja vagy az izomtömeg eloszlása, kinek gyengébb a bokája, térde, tehát sok mindent kiszűrhetünk. A régi játékosok esetében az elvégzett munka követhető a tesztek segítségével, és miután jellemzően pozitív értékeket láttam, ezt a szakmai munkánk elismerésének is tekintem. A sérülésveszélyt jelző értékek is jelentősen javultak, ami többek között a játékosok kevesebb szerepeltetésének és a képzés, valamint az edzésmunka előtérbe kerülésének köszönhető” – emelte ki Kopornyik Zsolt.
fotók: Tompos Gábor
